A Faipari Kutató Intézet [FaKI] történetének rövid áttekintése

 

A második világháború után kialakult keleteurópai országokban az államosításokat követően hasonlóan alakult a tudományos élet szervezése, szervezeti felépítése is. Megalakultak az államosított ipart támogató új ipari kutatóintézeteket. A Faipari Kutató Intézet elődjét a Faanyagvizsgáló és Fagazdasági Intézetet is ekkor -1949-ben- alapították.

 

A Faipari Kutató Intézet ezen a néven 1951 nov. 1.-én alakult meg. Végleges helye 1955-től -a Bútorlapgyártó Vállalattól átvett korábbi telephelyén- Pesterzsébeten a Vörösmarty u. 56. alatt. Itt épült fel később a háromszintes irodaház.  

 

Az Intézet 1951 -ben 7 fő kutatóval kezdte munkáját, mely 1960 -ra már 26 főre növekedett (a teljes létszám 80 fő lett). A teljes létszám 1970-es években már 100 fő felettire emelkedett. A 80-as években a létszám stagnált, majd 1990-re 50 főre 1993-ra 13 főre csökkent.

 

Kutatóinak zömét először erdőmérnökök, faipari technikusok, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett faipari szakos gépészmérnökök alkották.  Az 1960-as évek elejéig a Faipari Kutató Intézet a fahasznosítás, fafeldolgozás területén egyetemlegesen végzett kutatói tevékenységet a fűrész- és lemeziparban, a bútor- és épületasztalos-iparban, valamint az un. vegyes faiparban. Az Intézet kutatási tevékenységét -mai szóhasználattal- ipari kutatásnak sorolhatjuk be. Ez összhangban volt a kor gazdaságpolitikai céljaival.  Említésre érdemes, hogy a véglegesített öt éves faipari mérnökképzés az Erdőmérnöki Főiskolán csak 1957-ben indult meg; addig a faipari kutatási források címzettje kizárólag az Intézet volt.

 

A fűrészipari rekonstrukciókhoz, majd a hazai faanyagbázisra épülő farost- és forgácslapgyártás megteremtéséhez, a hazai faanyagok komplex hasznosításához szükséges műszaki és gazdasági kutatások nagy részét az Intézet végezte. Ezzel a kutatási munka az alkalmazott kutatási területre is belépett. Ennek keretében számos olyan kutatási eredmény, szabadalom, publikáció született, amelyek segítették az állami vállalatok és erdőgazdaságok fafeldolgozási technológiai szintjét a kor színvonalára emelni.

 

Az 1980-as évek elejétől már érződött a rendszer általános gazdasági válsága, ami természetesen kihatott a kutatások pénzügyi alapjaira is. Nem csak a központi források apadtak jelentősen, de a vállalatok, erdőgazdaságok is egyre nehezebben tudtak kutatási megbízásokat adni. A FaKI tevékenysége fokozatosan hanyatlott. A piaci hátteret biztosító ipari nagyvállalatok 1980-as évek végi, átalakulása, felbomlása és/vagy privatizációja súlyos helyzetet teremtett a kutatások finanszírozása terén. Különösen a privatizáció következményeképpen szűntek meg a megbízások, mivel a külföldi tulajdonos nem a magyarországi kutatásokat finanszírozta.

Az ország gazdasági helyzete tovább romlott, ezzel összefüggésben a központi költségvetés a szintén nehéz helyzetben lévő Erdészeti és Faipari Egyetem felé irányította a megmaradt faipari célú kutatási erőforrásait.

 

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1993-ban az Intézetet Kft.-vé alakította át. Az Intézet mozgástere leszűkült és néhány év vegetálás után a tulajdonosi felügyeletet ellátó Földművelésügyi Minisztérium 1997-ben elrendelte a Faipari Kutató Intézet Kft. végelszámolását.

 

Elvileg a Minisztérium az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Karárát bízta meg a FaKI szellemi tulajdonainak gondozásával és a faipari kutatások folytatásával. Néhány évig -a Karon belül- fennált egy részleg e feladat ellátásával, de rövid időn belül ez a kezdeményezés elhalt. Az Egyetemen az Intézet megszűnése óta a különböző pályázatokon elnyert kutatási feladatok nem helyettesítik a valamikori FaKI által megvalósított országos kutatási célokat és eredményeket.  

 

Számos olyan kutatás folyt a Faipari Kutató Intézetben, amelyeknek eredménye az akkori idők jelentős vívmányának számított, előre mutató volt. Ezek közül is kiemelendők:

 

  • Az Intézet első kutatásai Barlai Ervin nevéhez fűződnek, a ceruzagyártáshoz nemesített hazai éger, hárs felhasználásával. Emellett Szegeden kísérleti farostlemez üzemet létesítettek és műgyanta ragasztót állítottak elő.
  • A fűrészipari technológiák fejlesztésében úgyszintén Barlai Ervin munkássága emelendő ki a fenyő és lombos rönkök feldolgozásához kialakított legmagasabb kihozatalt biztosító vágáselmélettel.
  • A ragasztott talpfák előállítása és beépítése a MÁV váci vasúti vonalán, valamint az ékfogazással hossztoldott váltótalpfák gyártása az Intézetben és beépítésük a Kelenföldi pályaudvaron.
  • Az első hazai faanyagvédőszerek a „Mykosol B”, majd a „Mykotox B”, ill. az „Ignis" lángmentesítőszer kidolgozása.
  • Jelentős szerepet vállalt az Intézet az importfenyő helyettesítésében, a bútor- és épületasztalosipari termékek fejlesztésében, a faanyagok modifikálásában. Itt készült el az első hazai -akác alapanyagú- rétegelt-ragasztott tetőszerkezet, amelyet a Harkányi Gyógyfürdő egyik medencéjének lefedésére használtak fel.
  • A hazai fafajok fokozottabb felhasználására irányuló kutatások során komoly eredmények születtek a cser, a nyár és az akác fafajoknál. Ezek nagymértékben járultak hozzá azok későbbi széleskörű ipari hasznosításához.

1957. és 1979. között a kutatási eredményeket „Faipari Kutatások” című, kiadványban tették közzé.  Emellett szakmailag a legtartalmasabb, leghosszabb ideig élő szakirodalmi referáló szemlét, a „Faipari Műszaki és Tudományos Tájékoztató”-t [TMT] negyedévente adta ki az Intézet 1972 – 1991 között, néhai Szalay Lajos faipari mérnök szerkesztésében.

 

Az Intézet igazgatói voltak:

Rozner Miklós,

Bozsó László,

Avar Károly,

Somkuti Elemér erdőmérnök,

Magyari Aladár közgazdász,

Stróbl Kálmán faipari mérnök,

Németh József faipari mérnök, (megszakítással két alkalommal)

Dessewffy Imre erdőmérnök, (megszakítással két alkalommal)

Fábián Tibor gépészmérnök.

 

Az Erdészeti és Faipari Innovációs Egyesület, tagjai önkéntes munkájuk eredményeként a FaKI tevékenységének összes fellelt dokumentumát digitalizálta és a SELMEC KINCSE® elektronikus könyvtár felületén közkincsé teszi.

 

Tisztelettel adózunk az Intézet valamennyi munkatársának emléke előtt!

 

Dr. Tóth Sándor

Dr. Apostol Tamás